Szolgád vagyok!

Azt ígértem, ez a hét a Fétisről fog szólni. Nem kérdezzétek, miért vagyok ilyen szigorú hangulatban...
Egyébként nincs bennem semmi agresszió, de ha valami érdekesre bukkanok, muszáj veletek is megosztanom! Most a szolgalét mélyére szeretnék leásni, bár, aki nem született alázatosnak, annak elég nehéz magát alárendelt szerepben elképzelni.
Engem általában Dominának hisznek - úgy első ránézésre - pedig aki ismer, az tudja, hogy szelídségem egy áldozati bárány szelídségével vetekszik...
Uhh, ez a mondat egy kicsit Shakespeare-esre sikeredett :)
Mint minden szerepjátékban, a fétis világában is ki vannak osztva a szerepek, vannak a szolgák (slavek) és a Mesterek. Amiről most mesélek nektek, az a szerepjátéknak egy kicsit magasabb szintű formája, nem az a játékos fenékrepacsoklós, megkötözős verzió, amiket az S/M házi-akciókban művelnek.
Mert egészen addig, amíg csak a négy fal közt szolga a szolga - nincs is semmi baj. De vannak olyan elkötelezett slavek, akik nem elégszenek meg azzal, hogy csak titokban szolgálják urukat és Mesterüket. Ők az egész világ szeme láttára alattvalók akarnak lenni.
Létezik egy adatbázis a világban, ahol éppen ezeket a regisztrált szolgákat tartják nyilván. Tehát, ha van egy Mestered, ő a kódját rádtetováltatja, és ennek alapján mindig tudni fogják, hogy te kinek a tulajdona vagy. Kb életed végéig. Ez a kód egy ugyanolyan vonalkód, mint ami a joghurton, vagy az ablaktörlőlapáton van. Csak éppen nem a termék árát mutatja, hanem egy embert azonosít.
Ha igazán őszinte akarok lenni, voltak pillanatok, amikor azt éreztem, szívesen magamra tetováltatnám a Kódot, hogy a Pasim tulajdona vagyok.
Így bárhová is mennék a világban, egy kódolvasóval azonnal ki tudnák deríteni, ki vagyok én és kié vagyok. Aztán gyorsan lebeszéltem magam erről az ötletről. (Vannak néha hülye ötleteim...)
A szolgák megjelölésének van egy másik - kevésbé fájdalmas - módja is. Egy orvosi fémből készült vékony nyakörv, amely tulajdonképpen inkább ékszernek néz ki, mint nyakörvnek. Ezt a Mester ajándékozza a szolgának, ő is helyezi fel, de amikor bepattintja a zárat, egy csepp pillanatragasztót cseppent a zárszerkezetbe, így soha többé nem lehet majd kinyitni, maximum láncfűrésszel.
Visszatérve a tetovált kódokra: néhány celebet is megfertőzött ez a szolga-játék. Például mai blogbejegyzésem első fotóján Alicia Moore tarkóját láthatjátok. Szóval ő is egy slave... hmmm, izgalmas.
A vonalkódokat általában tarkókra tetoválják, de gyakorlatilag bárhová lehet - popsira, csípőcsontra, bokára, hátra, karra...
A hosszú hajú csajok abszolút előnyben vannak, ha egy ideig rejtegetni akarják szexuális hovatartozásukat.
A vonalkódod alapján bárhol, bármikor tetten érhető vagy. És ha véletlenül más Mesternek szeretnél alázatos kapcarongya lenni, kegyetlen büntetés jár a hűtlenségért... Bár nem tudom, egy slave megijed-e a kegyetlen büntiktől, vagy inkább epedve várja őket...


Ennek a csajnak már két kódja is van. A kis telhetetlen! Persze az is lehet, hogy első Mestere már alulról szagolja az ibolyát :)


Jópofa seggtetkó. Vajon mit szólnak a férfi WC-ben a pisilő szomszédok? Öööö, vagy pisilés közben nektek nem látszik ki a seggetek?

És a Fétis-hét hamarosan tovább folytatódik! Készítettem egy interjút - méghozzá olyanokkal, akik nem csak kívülről nézik ezt a világot. Ha nem is vagytok elkötelezett fétis-rajongók, remélem azért érdekesnek fogjátok találni a cikket!