
Nyűgös vagyok. És nagyon fáradt meg brrr, meg minden. Egyrészt: két teljes napot töltöttem el a Szexrekordos film vágásával. Komolyan úgy érzem, mintha Suzy legalább 1001 pasit leápolt volna, mert az elmúlt két napban annyiszor láttam a 47 spriccet, hogy most egy darabig csak női puncit akarok látni :)
Lehet, a végén durván megkurtítottam a cumizós jeleneteket, mert inkább a történet esszenciális lényegére koncentráltam. (Már, ha egy orális rekordnak van egyáltalán esszenciális lényege...)
Persze, ha mind a 47 pácienst a filmben hagytam volna, ti is két napig néznétek a vidit. Így aztán igyekeztem egy jó kis mixet vágni, amiben minden benne van: szép nagy farkak és kicsi kukik, mosolyok, fintorok, érdekes jelenetek, backstage, meg minden ami kell.
A Főnököm nem teljesen értett egyet a végső verzióval, de sikerült "kiverekednem" magamnak, hogy ez a film most ilyen legyen.
Valami újat akartam. Olyasmit, ami nem egy steril pornó, amiben csak spriccek meg lihegés és nyögés van, hanem egy kicsit érződik a légkör is.
Hogy sikerült-e, azt majd a nézők döntik el. A monoton, folyton ismétlődő gépzenét is mellőztem - ami gyakorta csúnyán lerontja a szexfilmek élvezeti értékét - inkább az eredeti hangot hagytam meg.
És amiért nyűgös vagyok az annyi, hogy az elmúlt napokban aránytalanul sok bántás ért. Először is: mióta a Szexrekord szervezésébe bonyolódtunk, egyszerűen nincs időm edzeni. Emiatt a popsim, ami egykor nem volt egy utolsó darab, rendkívül sokat veszített eredeti "fényéből".
Ne értsetek félre, nem szeretnék második Eulalia Santos lenni

És hogy kicsoda Eulalia Santos? Hát tényleg nem ismeritek??? Ööööö, hát ő az izomnő a mellékelt fotókon. Elsőre nehezen döntöttem el róla, hogy egészen biztosan nő-e, de tekintve, hogy ő a NŐI testépítés abszolút bajnoka - gondolom kétség nem fér hozzá, hogy valóban rózsaszín punci rejtőzik a bugyijában.

Találtam róla egy régi fotót, ilyen volt akkoriban, amikor még paradicsomot, sonkát, kenyeret és normális finom dolgokat evett zömmel - nem szteroidokat.

Egyenlőre még nem nőttem fel a feladathoz, hogy megértsem, hogyan torzíthatja el magát egy nő ennyire, és vajon miért vágyik versenyló külsőre...
Ha megértem, ígérem, szólok!
Remélem Eulalia Santos nem beszél magyarul, és még véletlenül sem olvasgatja a blogomat, mert akkor rendesen megharagszik majd rám, amiért csúnyákat irkálok róla.
Hát igen! Ma ezt is megkaptam: mégis hogy képzelem, hogy nem nyalom a média seggét????? És hogyan akarok úgy érvényesülni, hogy ki merem mondani a véleményemet???
Kiderült ugyanis, hogy nem csak a barátaim olvassák a blogomat. Na puff! Jó kis pofáraesés.
Végül is - egyszer már betiltottak, mert meg mertem írni az igazat. És létezik olyan igazság, ami valakinek mindig fáj.
Szerintetek tényleg csak egy út maradt: csontig benyalni?! De hát akkor hol vagyok ÉN az egészben? Ha mindig csak mások popóját nyalogatom?
Ha így kell lennie, nincs értelme tovább blogolni. Nincs kedvem csatlakozni az érdekből tömjénezők díszes táborába.
Inkább bevetem magam az első edzőterembe, és addig ki sem jövök onnan, míg akkora bicepszem nem lesz, mint Eulalia Santosnak! Mert ha le akarnak nyomni, egy laza jobbhorog, és az erőszakosak dőlnek mint dominó...
Ez nem fenyegetés, csak egy vasággyalsincsnegyvenkilós kiscsaj nyöszörgése.
Aki pedig bírja a horror élményeket, azoknak szíves figyelmébe ajánlom Eulalia saját bejáratú honlapját:
http://eulaliasantos.com/
Ezután garantáltam még a pénztárosnénit is playmate-nek fogjátok érezni ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése