(Tegyük fel, hogy van némi esélyünk arra, hogy 2010 sokkal jobban sikerüljön, mint 2009... Persze nem könnyű elhinni, hogy bármi is megváltozik attól, hogy a naptárban egyel tovább lapoztunk, de mindegy. Elhatároztam, hogy pozitívan állok a dolgokhoz. Hogy megpróbálok nem gondolni arra, hogy nálunk a szerkiben újabb leépítés volt, és nagyon fáj, hogy olyan kollégától is meg kellett válni, aki már akkor a Tuttinál dolgozott, amikor én még nagyjából az oviban csücsültem hátulgombolósan. Nem panaszkodni akarok, mert tudom, hogy biztos titeket is hasonló dolgok vesznek körül, de lássuk be, ez irtó szar.
Ráadásul épp az év utolsó napjaiban derült ki ez az egész, pont aznap, 30-án, amikor elkéstem bentről, mert reggel egy hülye kis otthoni "balesetem" volt. Épp ki akartam nyitni az ivójoghurtomat a reggelihez - ilyenkor szokás szerint jól felrázom a palackot - és amikor lecsavartam a kupakot, egy őrült nagy pukkanás kíséretében az ivójoghurt - ami romlott lehetett - beterítette az egész konyhát, plusz engem, a falat, a hajamat - szóval mindent. Próbáltam poénnak felfogni a dolgot, amolyan előszilveszternek, de mivel hajat is kellett mosnom, azért mégsem éreztem ANNYIRA viccesnek a szitut.
És a szilveszteri bulink sem indult valami sikeresen. A Pasimmal épp elindultunk otthonról, kábé 3 utcányira jutottunk a házunktól, amikor észrevettünk egy embert, aki az úttesten feküdt. Persze azonnal kiugrottunk a kocsiból, hogy segítsünk neki. Egy öreg bácsi volt, és pillanatokon belül kiderült, hogy szívbeteg - ezt ő mondta, illetve artikulálta, mert közben süketnéma is volt, és kissé részeg - ezt mi éreztük, amikor az arcunkba lehelt.
Basszus, hát nem hagyhattuk ott, szóval megpróbáltuk talpra állítani, de merevrészeg volt, közben persze csupa sár és vér, és tiszta erőből rámcsimpaszkodott, amitől én is csupa sár és vér lettem. Ráadásul volt vagy 150 kiló, és totál rámdőlt - hát nem tudom, próbáltatok-e már tűsarkú csiziben megtámasztani egy részeget - de ha nem, elárulom, hogy nem egyszerű eset. Serénykedésünk harmadik percében odarohant egy nő, akiről kiderült, hogy a bácsi felesége - addigra már sikerült majdnem egyenesbe manőverezni az öreg fószert - erre a nő rákezdett azon a fura artikulátlan hangon bömbölni (mivel ő is süketnéma volt) és pofozni kezdte az öreget, amitől az megint feldőlt.
A Pasim szerint ez az egész jelent minimum filmbe illett volna. A sztori vége az lett, hogy a papát bedöntöttük a hátsó ülésre, és elgurultunk vele a házukig, ott kicibáltuk, és utána jöhettünk haza átöltözni. Szóval az év vége nálam az átöltözésekről és alapos súrolásokról szólt. Ezek után már nem volt valami nagy kedvem bulizni, de mindegy...)
Szóval 2010 és bulik meg orgiák.
Igazából Stanley Kubrick Tágra zárt szemek című filmjéről akartam írni Szilveszter kapcsán, mert felfedeztem a neten, hogy jobb helyeken Kubrick filmbéli orgiáit szeretnék megidézni - és évzáró partynak valódi luxusorgiát szerveznek. (Ehelyett írtam egy nagy és hosszú zagyvaságot, ami simán felveszi a versenyt Sólyom László újévi köszöntőjével...)
Szóval: azt olvastam, hogy egy houstoni swinger klub Szilveszter éjszakájára hatalmas álarcosbált szervezett. És Los Angelesben szintén luxuskörülmények között hódolhattak a szex élvezeteinek a jómódú szeximádó vendégek.
Egy német swingerklub évente 4 alkalommal is megrendezi a Maszkok Éjszakáját, melynek helyszínéül mindig más és más német kastélyt választanak. A párok előre kifizetik a fejenként 300 eurós belépődíjat, vállalva azt a kockázatot is, hogy a palota kapujában a libériás inasok visszafordítják őket. Megfelelő öltözék nélkül ugyanis nincs belépés, a kosztüm, a szmoking, a nagyestélyi vagy a frakk itt nem minősül megfelelő öltözéknek.
Filmfelvevők és fényképezőgépek használata tilos, a szervezők így garantálják a teljes diszkréciót.
Egy ilyen swinger esten a luxusvacsorától a komolyzenéig, a színpompás erotikus jelmezeken át a tabuk nélküli szexig mindent megkapnak a vendégek. Képzelhetitek ;)
A houstoni álarcosbál "mindössze” 85 dolcsiba fájt. Igaz, aki szobát is foglalt mellé, annak máris 200 dollárjába került a dolog. Évekkel ezelőtt, amikor még volt Szexkorona díjátadó (tudjátok, a Pornó Oscar díjak átadása), folyton azzal nyaggattam a főnökömet, hogy béreljünk ki egy kastélyt, és csináljunk egy olyan partyt, mint a Tágra zárt szemekben. Persze ez a vágyam sosem teljesült, de még nem adtam fel...(teljesen)
Na, ez volt az én év eleji nagymonológom. Ne izguljatok, ennél már csak vidámabb és szórakoztatóbb lehetek a többi napon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése