Oldalak

2009. április 9., csütörtök

Locsolkodj!



Mindjárt Húsvét, és a böjt és a nyuszi után a következő dolog, ami erről a tavaszi ünnepről eszembe jut, az a locsolkodás. Ezt lehet művelni kölnivel, szódásüveggel, felrázott pezsgős palackkal, de szerintem a legelegánsabb – és hogy úgy mondjam a legszemélyreszabottabb - ha édeskettesben locsolja meg a pasi a nőt…

Húsvét tiszteletére átfogó kutatást végeztem sperma-ügyben, hogy mindent, vagy legalábbis majdnem mindent megtudj legnemesebb testnedvedről.

Kezdjük azzal, hogy végül is a sperma nem egészen élvezeti cikknek „készült”. Eredetileg azért találták ki, hogy a csodás emberi faj fennmaradjon.

Ezért aztán a Nagy Varázsló – mások leginkább Jóistenként emlegetik – semmit sem bízott a véletlenre. Tehát, mialatt a Teremtés Koronája párás ködbe burkolózott tekintettel átadja magát a Nagy Spricc semmihez sem hasonlítható élményének, kb 300 millió hímivarsejt robban elő vad vágtában, hogy átvergődve a vagina örök sötétségébe vesző alagútján, megrohamozza a végső célt: egy aprócska petesejtet. Mindössze 15-21 cm utat kell megtenniük, de a vállalkozó kedvű spermák fele már az első körben kihullik, és farkukat vesztve, összezsugorodva próbálják meg még legalább egy-két centiméternyivel továbbvonszolni megtört testüket.

A legjobb, legkitartóbb játékos kb 0,05 milliméter nagyságú példány, teste csupán egyetlen fejből és egy vidáman csapkodó farokból áll. (Kísértetiesen hasonlít egy ebihalhoz) A fejen ülnek a legfontosabb kromoszómák, amik majd eldöntik, hogy a megtermékenyített petesejtből fiú lesz vagy lány. Az oldalán pedig egy éles, kerek perem, amely szinte egy bozótvágó kés erejével vág utat magának a petesejt belsejébe. Soka persze el sem jutnak az áhított petesejthez, mert célt tévesztve rossz irányban tapogatóznak, avagy menet közben felfalják őket a falánk vörösvérsejtek. Idejük is fogytán, hiszen mindössze 48 óráig életképesek a Nagy Spricc után.

Mielőtt azonban egy vagány sperma útra kel, már sok mindent megélt.

Kamaszkorban kezdenek tömegesen termelődni, és jobb időkre várva a herékben állomásoznak türelmesen. A friss-finom spermiumok kb 24 napig maradnak a 130 m hosszú, kényelmetlenül szűk herecsatornában, és ezalatt az idő alatt semmi mást nem tesznek, csak lassan, de biztosan növekednek. A férfi megtermékenyítő „gyára” továbbítja őket az ondóvezetékbe, és körülbelül 3 hónap kiképzés után végre érettek a végső bevetésre! Egy húgyhólyag mögött lévő zacsiban leselkednek, és farkukat csóválva várják az erotikus parancsot kedves gazdájuktól.

Végül lelkesen katapultálnak, de ezekben az AIDS-től terhes időkben nem jutnak túl messzire, mert szinte azonnal beverik a fejüket az óvszer gumifalába.

Szegénykék, amúgy is nagyon érzékenyek, és könnyen megbetegszenek. Ezért aztán különleges dédelgetésre van szükségük.

Legjobban a normál testhőmérsékletnél három és fél fokkal alacsonyabb klímát kedvelik. Ezért aztán ki nem állhatják a szaunát, és nem szívesen áznak forró kádban – azt pedig egyenesen rühellik, ha egy szűk farmernaci a forró testhez préseli őket.

Az alkohol, a nikotin és a tabletták is jelentősen rontják egészségüket.

Most biztosan meg fogtok lepődni, ha elárulom nektek a sperma összetételét: elsősorban mirigyváladékból áll – fehérje, lecitin, gyümölcscukor, ásványi sók, víz és 2-5 mikrogramm arany!!! (nem tévedés) is van benne milliliterenként.

Ha valaki nemesíteni szeretné spermája ízét, annak gondosan ügyelnie kell a helyes táplálkozásra. Ha álmaid nője rajong a nyalánkságokért, akkor legalább 4 héten át falj sok csokit, de a fokhagyma még a csokinál is gyorsabban hat. (Nagy kérdés, hogy a sperma édes íze kárpótol-e a fokhagymaszagú leheletért!!!?)

Az igazi profik sosem isznak whiskey-t a spermára. Ez a keverék ugyanis pokolian torokszorító. Nem is érdemes kipróbálni.

Önmagában élvezve semmi kifogás nem merülhet fel a sperma ellen, ugyanis rendkívül tiszta és ártalmatlan anyagról van szó! Az alakjukat féltőknek sem kell aggódniuk, ugyanis a sperma alacsony tápértékkel rendelkezik, és még egy adag brokkolinál is kevesebb kalóriát tartalmaz.

Illatszakértők szerint a friss spermaillat a virágzó gesztenyefáéhoz hasonló. Külön tudományok foglalkoznak azzal, hogy hogyan lehet az értékes cseppeket visszatartani. Ha ezeket a tanokat szeretnéd elmélyülten tanulmányozni, sajnos elég messzire kell utaznod - minimum Indiába, vagy a Távol-Keletre.

Az Új-Guineában élő toro-törzs férfitagjai inkább fiatalabb társaik szájába engedik féltett nedvüket, minthogy egy nőre pocsékolják. Ez persze még mindig jobb megoldás, mint a teljes önmegtartóztatás, ez utóbbi verzió ugyanis a spermiumok életébe kerülhet. Orgazmus nélkül ugyanis a test leállítja a további termelést.

Az ókori görögök ezért sok minden más mellett még a masztiban is jeleskedtek, ugyanis mindennél fontosabb dolognak számított mihamarabb megszabadulni az állott spermától. Hippokrates azonban nedveit szenvedélyes szeretője lehűtésére használta, kutatásaival ugyanis azt szerette volna bebizonyítani, hogy az ondó kioltja a nők izgalmát.

Hát, lehet hogy egyéb dolgokban amúgy okos pasas volt az a Hippokrates, de ez utóbbi kutatásával szerintem elég csúnyán beégett!

Remélem sikerült elvarázsolnom benneteket a „rengeteg sok” eszemmel, és szuper felkészültségemmel fehér nedű-ügyben. Hát akkor nem is maradt más hátra, mint jó locsolkodást kívánni nektek hétfőre!!!



2 megjegyzés:

  1. sok évig rendszeresen így oldottam meg a locsolást... :) és senki sem panaszkodott... :) :P

    Lehetsz lassan már sperma professzor ennyi tudástól! :D :P

    VálaszTörlés
  2. Ugye, milyen okos vagyok??? De muszáj nekem :)
    Egy komoly szerkesztő csajszi nem lehet butuska!

    VálaszTörlés